INTERJÚ KÉRDÉSTÍPUSOK
Általános interjúkérdések
Az általános interjúkérdések minden álláspályázat során felmerülnek, alkalmazásuk azonban hagsúlyosan a nem konkrét pozícióra jelentkezők esetében gyakori. Elsősorban olyan általános információk megszerzésére szolgálnak, amelyek a jelentkező személyiségét, általános életkörülményeit, gondolkodásmódját és a munkához való viszonyát tárják fel. A munkaadók alacsonyabb szintű állások betöltésénél sokszor megelégszenek az általános szinttel, komolyabb pozíciók esetén azonban csak bevezetésként szolgálnak további - konkrétabb és szakmaispecifikusabb - kérdésekhez. |
|
|
Munka-specifikus interjúkérdések
Elsődlegesen a betölteni kívánt állásra vonatkozó, konkrét szakmai tapasztalatokat és alkalmasságot firtató kérdések. A munkaadó mindenek előtt a hasonló, múltban betöltött pozíciókban szerzett jártasságra, gyakorlatra és elért szakmai eredményekre kíváncsi, így felkészüléskor érdemes válaszainkat konkrétan és tárgyszerűen megfogalmazni. A tárgyszerűség érdekében érdemes a valódi jártassághoz és szakmai eredményekhez ragaszkodni, még abban az esetben is, ha ez felvételünket látszólag kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. |
Nyitott kérdések
Olyan kérdések, ahol az állásért folyamadó lehetséges válaszainak tartalmát és formáját semmi nem korlátozza, az interjúalany szabadon és folyamatosan bszélhet. Ilyen kérdések például a „Meséljen magáról…” vagy a "Mi a véleménye a..." típusú kérdések. A válaszoknál érdemes szem előtt tartani a megcélzott vállalat által támasztott kiválasztási feltételeket, valamint az elérni kívánt pozíció jellegzetességeit. A válaszadásban hangsúlyozni kell a pályázó erősségeit, amelyeket célszerű a céges kritériumokkal összhangban tárgyalni. |
Zárt kérdések
A zárt kérdések, amelyeket kizárólag célzott, konkrét információk megszerzése érdekében tesznek fel, tényszerű, technikai jellegű, egyszerűen megválaszolható kérdések. Elsősorban a cég profiljába vágó és a betölteni kívánt pozícióhoz szükséges szakmai tapasztalatokra irányulnak. Az ilyen jellegű kérdéseknél határozott, rövid és lényegretörő válaszok a legcélravezetőbbek, amelyek során azonban mindenkor törekedni kell szaktudásunk demonstrálására. |
Hipotetikus kérdések
Elméleti kérdésfelvetésnek látszó, sokszor azonban nagyon is valódi helyezeteket vagy problémákat modellező kérdések, amelyek mindenek felett az önálló gondolkodási képességet igyekeznek felmérni. E kérdésektől - amelyek többnyire a „Mi lenne ha…” fordulattal kezdődnek - a munkaadó képviselői az állásra pályázótól a kérdésben modellezett szituáció gyors felfogását és az adott helyzetben történő reakcióinak, lépéseinek gyors, határozott felvázolását várják. A válaszadáskor - miközben a vállalat által elvárható megoldásokat is tartsuk szem előtt - saját gondolataink és megoldásainkat érdemes a felvételzitetőkkel megosztanunk. |
|
Viselkedési kérdések
Felmérések szerint egyre több vállalkozás alkalmazza részben a viselkedési interjú módszerét, amely a betölteni kívánt álláshoz kapcsolódó tapasztalatokra, viselkedésre, tudásra, gyakorlatra és képességre helyezi a hangsúlyt. Mivel a pályázó jövőbeni teljesítménye elvileg megjósolható a múltbeli tevékenységéből és az interjún mutatott viselkedéséből, a viselkedési interjú segítségével a munkaadó előre meghatározza mely gyakorlati- és tudásszegmensek szükségesek az állás betöltéséhez, majd irányított kérdésekkel feltérképezi a pályázó szakmai ismereteit. Válaszainkban érdemes példákat hozni, hogyan segítettek bennünket tapasztalataink speciális szaktudásunk megszerzéséhez, és ezeket jövőbeni munkaadónk hogyan hasznosíthatja. |
Kombinált kérdések
Egy adott téma köré csoportosított két vagy több kérdés. E több elemből álló, így több területre kiterjedő komplex kérdés célja - a pályázóról szóló széleskörű információk megszerzése mellett - a pályázó szellemi kapacitásának, felfogóképességének és probléma-átlátó készségének a felmérése. Ezzel a kérdéstípussal elsősorban magasabb pozíciókra pályázók talákozhatnak. Ha a kérdések összetettsége meghaladná pillanatnyi szellemi kapacitásunkat, nyugodtan kérhetjük a kérdés megismétlését: jó válaszok csak a kérdés teljes megértése esetén lehetségesek. |
|
ÁLTALÁNOS
INTERJÚKÉRDÉSEK (példák) |
|
|
|